– FOKOZOTT SZŐRNÖVEKEDÉS, ELHÍZÁS –

A hölgyeken jelentkező férfias jellegű szőrzetnövekedést nevezzük hirsustismusnak. Megkülönböztetendő a hypertichosisnak nevezett kórképtől, amely szintén a nőkre jellemző eltérés ugyan, de csupán a szőrzet megerősödését jelenti. Míg ez utóbbi akár családi hajlamra is utalhat, a hirsustismus mindig a fokozottan termelődő férfi nemi hormonok, azaz androgének hatására jelentkezik. Az állapot a nők közel 10%-nál megfigyelhető.

A fő tünet az erős és pigmentált (fekete) szőrzet megjelenése olyan testtájakon, ahol nőknél általában nem jellemző: az arcon, a mellkason, a mellbimbókon, a hason a köldök felé terjedően, valamint a háton.

A magas androgén szintek miatt egyéb tünetek is jelentkezhetnek: acneképződés, fokozott hajhullás – akár férfiakra jellemző kopaszodás -a hang mélyülése. A hormonegyensúly felborulása miatt a menszeszek gyakran elmaradnak, a ciklusok rendszertelenné vállnak. Magas férfi nemi hormonszintekkel járó gyakoribb endokrinológiai kórképek a következők: Polycystás ovarium syndroma, Cushing-syndroma, mellékvesekéreg-hyperplasia (CAH).

A fizikális vizsgálat már felkelti a gyanút a fokozott szőrnövekedésnek kitett területek vizsgálatakor. A szükséges laborvizsgálatok: férfi nemi hormonok, mellékvese hormonproduktumok, stb. A pontos diagnózishoz szükség van a petefészek és a mellékvese Uh-os megítélésére, valamint CT vizsgálatra. (leggyakrabban a mellékvese megítélésére szükséges) .

A kezelés során, amennyiben komoly eltérés kizárható, a tünetek kezelésre szorítkozunk, ebben jó szolgálatot tesznek az orális fogamzásgátlók: a kombinált ösztrogén és progeszteron tartalmú készítmények javasoltak, ezek általában gátolják a petefészek androgén hormonjainak termelését. A gyógyszeres kezelés általában hónapok alatt idéz elő, látható javulást.

Elhízás vagy obesitás

A szervezet zsírtartalmának felszaporodását, amely az energia-egyensúlynak a bevitel javára, illetve a leadás rovására történő tartós eltolódása idézi elő nevezzük kövérségnek. Az ok többnyire ismeretlen. A kövérség ritkán primer betegség következménye (pl. Cushing-szindróma, insulinoma), de többnyire ilyen háttér nélküli.

Az öröklődés fontos szerepet játszik az elhízásban. Ha az egyik szülő kövér, a gyermekek 41%-a, ha mindkettő, 78%-a kövér lesz. Az öröklődés szerepe mellett szól az a megfigyelés, hogy az egypetéjű ikrek növekedésének üteme, testtömege akkor is hasonló, ha nem együtt nőnek fel.

A környezeti tényezők szerepét – étkezési szokások, családi elvárások – mutatja, hogy a testtömeg hasonlósága a szülők és az örökbe fogadott gyermekük között is fennáll, s az is tény, hogy a kövér férfiak felesége is általában kövér. A csökkent energiafelhasználás, a fizikai aktivitás csökkenése nagy szerepet játszik az elhízásban. A legtöbb kövér ember nemcsak sokat eszik, hanem általában nem vagy keveset mozog.

Az elhízás mértékét 2 szempont figyelembe vételével szokás megadni:
1. BMI szerint: I. fokú túlsúly (BMI: 25,0–29,9 kg/m2); II. fokú túlsúly (BMI: 30,0–39,9 kg/m2); III. fokú túlsúly (BMI>40,0 kg/m2).
2. Haskörfogat szerint: férfiak esetében 94 cm alatt normális testsúlyról, túlsúlyról 94–102 cm között, obesitásról 102 cm felett beszékünk. Nőknél: a normális 80 cm alatt, túlsúly esetén 80–88 cm között, míg 88 cm felett elhízásról beszélünk.

A kövér betegek kevesebb, mint 1%-ában található secunder obesitas amely valamely endokrinológiai kórkép következménye.

Minden elhízott betegen fel kell mérni az elhízás belgyógyászati következményeit is. Meg kell határozni az éhgyomri vércukor, TSH, összkoleszterin, HDL-koleszterin- és triglyceridszinteket.

A kezelés során elsődleges a diéta. Minden esetben csökken a testsúly, ha az energiafelvétel kisebb, mint a leadás. Ezért a diéta lényege az energiaszegény táplálkozás. Napi 100 kcal hiány az energiabevitelben 5 kg fogyást eredményez évente. Két változata van: alacsony kalóriatartalmú étrend (600–800 kcal.), vagy napi 500 kcal-val kevesebb energiabevitel.

Az egyénre szabott testmozgás mint a diéta mellett a második kezelési módszer szerves kiegészítője a kezelésnek. Napi 30 perces nagy izomcsoportot mozgató aerob aktivitás (pl. úszás, kerékpározás, gyaloglás) rövid távon komoly változást idéz elő.

Gyógyszeres kezelés esetén vagy a központi idegrendszerre ható és az éhségérzetet csökkentő hatású vegyületek jönnek szóba, ilyen a sibutraminnak nevezett készítmény, a másik nagy csoport a zsírfelszívódást gátló vegyületek pl. orlistat.

A kóros elhízás esetén műtéti kezelés is szóba jöhet.

Gastroplastica kivitelezhető külső szalag vagy ballon segítségével, a gyomor űrtartalmának szűkítése a cél.A műtéteket akkor indikálják, ha a testsúly legalább 45 kg-mal haladja meg a normálisat vagy a BMI > 40 kg/m2, és a konzervatív fogyasztás hatástalan. A plasztikai sebészi eljárások a lógó zsíros bőrredők eltávolítását vagy a bőr alatti zsírszövet leszívását jelentik. Ezek kozmetikai segítséget adnak, de számottevő súlycsökkenés nem következik be.